Közös történetünk 1974. július 08-án kezdődött el, amikor mi, a magyar csoport tagjai bevonultunk a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumba, Budán a Ménesi útra.

Mint itt később kiderült tizennégy fő hallgatót és egy fő tisztet szándékoztak kiküldeni Varsóba, a Katonai Műszaki Akadémia Kibernetika Karára.

Tehát ennyien vágtunk neki az alapkiképzésnek, először bent a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban, majd később az akkori Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola ócsai kiképző bázisán. Rajparancsnokaink a Zalka másodéves, szakaszparancsnokaink a Zalka harmadéves hallgatói voltak. Mi a második szakasz harmadik rajába kerültünk.

Ekkor még jövendőbeli parancsnokunkat csak távolról láttuk, azt tudtuk, hogy majd "az" a hadnagy lesz a parancsnokunk Varsóban.

A mintegy négyhetes alapkiképzés szinte elröpült, persze ez alatt voltak kisebb nagyobb problémák, de nagy élmények is.

Az ünnepélyes katonai eskü letétele után szabadságra távozhattunk, azzal, hogy a szabadság letelte után azonnal utazunk ki Varsóba, és ott kezdjük el a lengyel nyelvtanfolyamot. Ez azonban nem így történt, ugyanis különböző okokra hivatkozva kétszer, háromszor meghosszabbították a szabadságunkat, amit természetesen senki sem bánt.

A többszöri hosszabbítás letelte után derült ki, hogy sajnos csak 13 hallgatóból és egy tisztből áll a csoportunk, ugyanis egyik társunk a nyári szabadság ideje alatt életét vesztette, fürdőzés közben belefulladt a Tiszába.

Szóval a szabadságok letelte után sem utaztunk ki Lengyelországba, hanem itthon kezdtük el a nyelvtanfolyamot Janusz Bańczerowski tanár úr vezetésével. Élményekben gazdag pár hetet töltöttünk el együtt, "Czy jutro będzie piątek?" és hasonló, - akkor még - nyelvtörők közepette.

Azután, október 15-én mégis eljött a nagy nap, és elindultunk vonattal Lengyelországba. 16 órás vonatozás után nyirkos, erősen ronda őszi időben megérkeztünk Varsóba a Warszawa Główna (Főpályaudvar) állomásra,

A Warzsawa Główna ma, a Vasúttörténeti Múzeum2

... és a régi bejárat a csarnokba, a pénztárakhoz, és a váróterembe1

ahol a "72-es" csoport tagjai vártak ránk.

A "72-es" csoport Dyrda alezredes úrral

Azt hiszem hangulatunkat mindenképpen meghatározta a hosszú utazás utáni fáradság és a borongós, enyhén szomorkás időjárás. Egy szóval nem voltunk valami lelkesek, akkor! Talán máskénk képzeltük el az egész dolgot!

Mindenesetre lekászálódtunk a vonatról, csomagjainkat összeszedtük, bepakoltuk az autóbuszba, és elindultunk Bemowoba (WAT területe), Varsónak abba a kerületébe, ahol az akadémia található.

Az akadémia főépülete oldalról nézve

Az akadémia főépülete szemből nézve